Hétévente egy erőteljes hullám söpör végig 3000 kilométerrel a Föld felszíne alatt
A lábunk alatt zajló folyamatok még nem teljesen ismertek a tudósok előtt. Íme egy újabb ilyen.
A lábunk alatt zajló folyamatok még nem teljesen ismertek a tudósok előtt. Íme egy újabb ilyen.
Az Európai Űrügynökség és a Raspberry Pi Alapítvány közösen hirdetett versenyt középiskolások számára, hogy új, innovatív ötleteket valósítsanak meg. Hárman egy kivételesen érdekes projekttel álltak elő.
A kutatók a Földtől 123 fényévnyire lévő HAT-P-11b bolygót figyelték meg, és a Hubble adatai alapján úgy tűnik, mágneses mezővel rendelkezik.
Már rég meg kellett volna történnie, és a jelek arra utalnak, hogy megkezdődött a folyamat.
A földi mágneses mező az utóbbi időben nem teljesen úgy működik, ahogy kellene, de a jelenséget nehéz megfigyelni. Egy műholdakkal foglalkozó társulás azonban véletlenül megoldást talált erre.
A tulajdonságait gombnyomásra megváltoztató anyagot fejlesztettek ki svájci tudósok, ami merevvé és rugalmassá is változtatható.
Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült a valaha volt legkisebb méretűre összezsugorítania azt a szerkezetet, ami a mágnese mező legapróbb változását is képes detektálni.
Cseh és amerikai kutatók szerint a kutyák nem véletlenül futkároznak fel-alá.
Még a kutatók sem értik, miért veszít erejéből a földi mágneses tér, de az anomália szemmel látható.
Az Európai Űrügynökség Cluster missziójának adatait elemezve szakértők rekonstruálták a mágneses mező hangját. Alább ön is meghallgathatja.
A Mars példájából kiindulva a földi élet jövőjét is befolyásolhatja bolygónk mágneses pólusának mozgása – hívta fel a figyelmet Zádori Balázs, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának fizikusa.
Idővel változik a Jupiter belső mágneses mezeje. Először figyeltek meg a Földön kívül ilyen jelenséget az amerikai űrügynökség, a NASA közlése szerint.
A kedvező körülmények és nagy szerencse kombinációjának hála egy brit kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket.
Az úgynevezett mágneses túlérzékenység jelenségét régóta ismerik már a tudósok. Ennek köszönhető például bizonyos madarak tájékozódási képessége, de más állatfajok esetében is megfigyelhető a jelenség. A kutatók azonban hiába próbálták meg az embereknél is kimutatni, nem jártak túl sok sikerrel. Egészen mostanáig.
A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa (Európé) nevű holdjának óceánjában – állapította meg egy francia kutatócsoport. Ha van élet a holdon, annak aktív segítője lehet ez a jelenség is.
Hatalmas, szabadon sodródó, úgynevezett "kóbor" bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl.
Egy földtörténeti elemzés szerint nem várható a Föld mágneses pólusváltása annak ellenére, hogy számos kutató ennek jeleként értelmezi a dél-atlanti anomáliát.
A Föld mágneses mezejéről gyűjtött műholdas adatokkal térképezték fel az óceánok fenekét.
Oxfordi tudósok szerint egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket.
A mágneses mezőknek általában csak a hatását láthatjuk, egy művész azonban megkísérelte "szabad szemmel láthatóvá" tenni őket. Íme Carsten Nicolai vizuális művész alkotása egy képen, majd egy rövid videós anyagban.